A nem bizonyított felvetéseket nevezzük elméletnek. Ha egy elméletet sikerül bizonyítani, onnantól nevezhetjük ténynek is. Rendkívül fontos, hogy a bizonyítás képes legyen kizárni mindenféle egyéb alternatívát.

A világban sokan összekeverik az elméletet a tényekkel. Ennek egyik oka, hogy a médiában sokszor hiányosan és felületesen közölnek elméleteket. Például amikor az adott elméletről beszélnek, nem teszik hozzá azt, hogy az még mindig csak elmélet, annak ellenére is, hogy már sok tulajdonságot tudnak az adott fizikai jelenségről. Vagy nem teszik hozzá azt, hogy ugyanabban a témában más elméletek is vannak.

Például a gravitációnak sok tulajdonsága ismert, de az alapvető működési elvére csak elméletek vannak. Vannak erősebb és gyengébb elméletek. Minél több adat támaszt alá egy elméletet, az annál erősebb a többi elmélethez képest. Vannak elméletek amelyekhez egyetlen mérhető adat sincs és vannak olyan elméletek amelyekhez rendkívül sok mérhető adat van, de ennek ellenére még sem nevezhető ténynek, mert az adott elméletnél még mindig meg van az esélye annak, hogy valójában máshogyan működik vagy máshogyan történt a múltban, mint ahogyan az elmélet feltételezi.

Nagyon sok ember azt hiszi a világban, hogy az ősrobbanás elmélet az egy bizonyított tény, pedig valójában az ősrobbanás az csak egy elmélet, ráadásul nagyon sok elmélet van az ősrobbanás elméleten belül is. Az ősrobbanás előtti létezésre és az ősrobbanás utáni tágulásra is nagyon különböző elméletek vannak. Például, hogy az ősrobbanás előtt egy másik univerzum volt, ami az összehúzódás miatt szétrobbant. De a média hatása miatt, vagy éppen a közösség hibás információ átadása miatt, nagyon sokan azt hiszik, hogy kizárólag egy darab ősrobbanás elmélet létezik, az, amely szerint az ősrobbanás előtt a tökéletes semmi volt. Ebben az esetben pont az egyik leggyengébb ősrobbanás elméletben hisz nagyon sok ember, mivel ebben az esetben megtörne az ok-okozat. Sok olyan elmélet van amely szerint nem volt ősrobbanás, vagy ha volt is nagy robbanás, az nem az egész univerzum, hanem csak egy része. Mivel a legnézettebb média felületek sok esetben csak a legnépszerűbb elméletekkel foglalkoznak, ezért rendkívül sok ember semmit nem tud a többi elméletről.

Az elméletek és tények közti zavarokért nem csak a média felelős. Nagyon sok ember nem mer vagy nem tud különbséget tenni elméletek és tények között. Az ilyen emberekre jellemző, hogy azt a variációt fogadják el amit szerinte a legtöbben elfogadnak vagy amit híres vagy amit egy nagy hatalmú ember mond. Sok esetben még akkor is a többségnek ad igazat, ha a többség egyértelműen téved. Erre a jelenségre nagyon jól rámutat az Asch pszichológiai kísérlet.